Blogomat olvasva egy ismerősöm felhívott, hogy vele megtörtént az, amiről írtam. A múlt héten majdnem pórul járt az autója műszaki vizsgáján.

Pár éve vett egy 10 éves BMW-t, most vitte azóta először műszakiztatni, ahol közölték vele, hogy nem vizsgáztatják le, mert visszatekerték a kilométeróráját. A döbbenettől megszólalni sem tudott. Ő már a harmadik tulajdonos, ráadásul egy autókereskedésben vette a kocsiját.

Most akkor ki csalt? Eddig miért nem vették észre? Tévedésből elírhatták az előző vizsgán az óra állását?

A lényeg, hogy végül egy telefonálás és hosszas hezitálás után a vizsgaállomás vezetője megoldotta a problémát. A vizsgalapra megjegyzésként odaírta, hogy a kilométeróra manipulált.

Természetesen az ismerősöm ettől nem nyugodott meg, különösen azután, hogy utánanézett: a Btk. szerint egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető az, aki a gépjármű kilométer-számláló műszerét meghamisítja. Azóta már azt is tudja, hogy tettenérés kell ahhoz, hogy elítéljék.

Mindenesetre előkereste az adásvételi szerződést, amibe szerencsére beleírták az akkori óraállást, és mellé tette a vizsgaállomáson rögzített számokat is. Biztos, ami biztos, a következő vizsgára felkészül.

Azt már csak én kérdezem, hogy vajon megtámadható-e vagy per esetén védhető-e az, ha a vizsgaállomás a kilométeróra manipulálása címén megtagadja az autó levizsgáztatását? Jogilag szabályos megoldás-e a vizsgalapra írt megjegyzés?

Közösségi oldalamra kaptam egy megosztást a termék származási helyének igazolásával, és a vámhatósági bírság elkerülésével kapcsolatosan.

Szerintem fontos tudnivalók, olvassátok!

https:/www.vamugyintezes.eu/l/kulfoldre-ad-el-itt-az-ok-amiert-azonnal-felul-kell-vizsgalnia-a-termekei-szarmazasi-helyet/

Egy meglepő cikket találtam az autopro.hu oldalon, mely szerint az ADAC – a német autóklub megállapította, hogy a legmodernebb autók kilométeróráját is könnyen lehet manipulálni, ráadásul legálisan beszerezhető eszközökkel. Szerintük az autógyártók nem tartják be az eu-s előírásokat, hiszen ki kellene zárniuk a csalás lehetőségét.

A német rendőrség adatai is azt bizonyítják, hogy minden harmadik használtan eladott németországi autó óráját visszatekerték. Ez pedig szerintem nagyon nagy szám. Ráadásul, amint ezeket az autókat pl. Magyarországra eladják, az itthoni nyilvántartásba a friss műszaki vizsga miatt máris hamis adatokkal kerülnek be ezek a gépkocsik – így a JSZP adatbázisában történő ellenőrzésük is megtévesztő eredményt hoz a kocsi előéletével kapcsolatban.

• Drága pénzért megveszünk egy jóval leharcoltabb autót,
• ami baleset- és életveszélyes is lehet, mert a kötelező szerviz időpontja is csúszik, pedig az alkatrészek jóval kopottabbak.

Állítólag a prémium kategóriás autók kilométeróráját sokkal gyakrabban tekerik vissza, hisz azok eladási ára jóval magasabb – így az eladó nyeresége is.

A jogalkotó, ahogy a rendőrség is tehetetlen, a bizonyítás pedig szinte lehetetlen, a tettenérés nehezen kivitelezhető. Annak viszont én sem örülnék, ha a használtan vásárolt autóm következő műszaki vizsgáján az előző tulaj vagy tulajok bűne miatt engem vádolnának meg az óratekergetéssel.

Nekem egyáltalán nem megnyugtató, hogy már nem csak mi magyarok küzdünk évtizedek óta a problémával, hanem az Európai Uniónak is komoly kihívást jelentenek a csalók.

Nem értem, hogy az autóipar miért nem partner a probléma megoldásában, miért nem zárja rövidre a történet, - csak egy egyszerű technikai / műszaki megoldás kellene.

https:/autopro.hu/szolgaltatok/maig-gond-nelkul-lehet-csalni-a-kilometerorakkal/539473

Egy színházban dolgozó kedves barátommal túrázni voltunk a Mecsek környékén, közben a világ dolgain elmélkedtünk. Színházi emberként nagy fájdalma, hogy nincs a kultúrára pénz. Nincs állami támogatás és az embereknek sincs pénzük, ezért nem mennek az előadásokra.

Remek ötlet volt szerinte a kulturális taorendszer, nem véletlenül robbant ki óriási vita a megszüntetése miatt. Sok színház és kulturális egyesület a csőd szélén állt, valami hasonlóra vártak évtizedek óta. A jegybevételekhez igazodó támogatással igazságosnak találták.

Csak, mint ahogy az kishazánkban lenni szokott, sokan visszaéltek a lehetőséggel, sorozatos csalásokat követtek el.

Nem igazán lehet hibáztatni a színházakat, a fennmaradásuk, a művészek megélhetése múlott rajta. A hibát, a bűnt azok követték el, és a hasznot azok tették zsebre, akik rájuk telepedtek.

De most tényleg, mondja meg nekem valaki, hogy mit keresett a tao pénzek közelében Rahimkulov Ruszlán? És itt száz-milliárdokról volt szó!

A visszaélések felderítésével foglalkozó sajtóhírekben a tao kitalálóját – Megyeri Lászlót nagy machinátornak nevezik. A barátom szerint Megyeri gazdasági igazgatóként jól kiismerte a színházak anyagi helyzetét és lehetőségeit – ezért is volt jó az, amit kitalált. Tudta mire van szükség.

Régi, tapasztalaton alapuló bölcsesség, hogy minden szentnek maga felé hajlik a keze, elfogadható – ha nem is etikus, hogy a hozzá közelállóknak tanácsokat ad. Attól még hatékonyan működhetett volna a rendszer. A durva visszaélések, a szemérmetlen csalások döntötték be, és tették tönkre a támogatás lehetőségét.

Több médium (index.hu; g7.hu; gondola.hu) is foglalkozott a témával és feltárták a csalások egy részét. Az Állami Számvevőszék is vizsgálódott, és kiadott egy jelentést, amely véleményem szerint akár meg is alapozhatna egy rendőrségi nyomozást.  Okirat hamisítás, csalás, a költségvetés megkárosítása már megállja a helyét, a bizonyítékok egy részét pedig már összeszedték az oknyomozó riporterek.

A kriptoakademia.com oldalán olvastam, hogy a kínai kriptobányászok kazahsztáni kriptobányász farmokra „költöznek”. A kínai kormány egyre keményebb fellépése miatt olyan országokba menekülnek és telepítik át az adatközpontjaikat, ahol kevésbé szigorúak a feltételek és „zöldenergia” is a rendelkezésükre állhat.

bővebben itt:

kriptoakademia.com/2021/06/28/koltoznek-a-kinai-banyaszok

Mint már egy korábbi bejegyzésemben említettem a kezdetekkor sok ismerősöm bányászott éjszakánként, és hajnalban a közösségi oldalán mérgelődött, hogyha elment az áram.

A bitcoint az indulása óta még mindig misztérium övezi.

Ez egész engem a középkori alkimistákra emlékeztet, és ezzel nem akarok senkit megbántani. Akkor mindenki a bölcsek kövét kereste, amely egy univerzális mindenható eszköz -  a gyógyítás, az örök élet és az abszolút hatalom jelképe volt. A kor vegyészei mindenféle „nemtelen” fémből akartak nemesfémet, aranyat csinálni. Fáradhatatlanul és elszántan próbálkoztak.  Tébolyult kísérleteik eredményét hétpecsétes titokként őrizték. Persze mellékesen sok hasznos eredmény is született ezekből, de az aranycsinálás nem jött össze.

Úgy érzem, a kriptobányászaton a háttérkiszolgálók, az áramszolgáltatók, az informatikai hátteret biztosító cégek, az eszközgyártók, az adás-vétellel, beváltással foglalkozók többet keresnek, és azonnali hasznot könyvelhetnek el, amiből meg is tudnak élni. A „bálnák” és a „bikák” még ha a bölcsek kövét nem is találták meg, őrzik az abszolút hatalom és a digitális aranycsinálás titkát.

A kriptovaluták piacát a kezdetektől fogva óvatos érdeklődéssel figyelem. Az alapötlet tetszik és valóban forradalmi jelentőségű. Egy mindenki által elismert, elfogadott, bizalomra épülő közös pénz, ami független az egyes államoktól, nincs rajta inflációs nyomás, teljesen független a monetáris politikától, privát és anonim, elektronikusan átruházható, biztonságos, globális fizetőeszköz. A hagyományos fizetőeszközök tökéletes ellentettje.

A fiat-pénzek (papíralapú hagyományos fizetőeszközök) értékét a kibocsátó államok aranyfedezetéhez igazították, amely napjainkra megszűnőben van, alig van már valódi aranyfedezet mögöttük. Államcsődök, adósságválságok, ingatlan-lufik gyengítették ugyan az erejét, de a nemzeti valuták iránt továbbra is megvan ugyanúgy a bizalom, szinte mindegyiket elfogadják mindenhol.

A coinok bankszektorra gyakorolt hatása érzékelhető, az állam sem tudja megkerülni. Az eltelt évtized alatt valahogy reagálniuk kellett. Úgy látom, igazából nem tudnak vele mit kezdeni. Logikus módon adóztatni, korlátozni, ellenőrizni akarják, hiszen gazdasági, politikai és bűnügyi vonatkozásai is vannak.

Ami engem zavar az az, hogy a coinok kezdenek úgy viselkedni, mint a fiatok, ráadásul a fő alappillérét - a belé vetett bizalmat gyengíti az, hogy éppen olyan sok lesz lassan belőlük, mint a fiatokból.

• A 2009-ben útjára indított bitcoin (BTC) volt az első. Azóta talán már több száz kriptovalutát is bevezettek a piacra. A bankok és kereskedők többnyire csak az első 20 némelyik csak az első 50 legnagyobb digitális pénzzel kereskedik.
• Egyes államok, nemzeti bankok, nagy nemzetközi bankcsoportok saját kriptopénzeket hoznak létre, és szinte mindegyik csak bizonyos, de egymástól eltérően más-más digitális fizetőeszközt preferál.

Azt sem találom meggyőzőnek, hogy a poénból bitcoin-paródiaként létrehozott DogeCoint elfogadta a piac.

Hosszú távon az sem tesz jót, hogy a tőzsdéhez hasonlóan a kriptopiac is egyre inkább csak a nagyon gazdagok vadászterülete. A kezdetekkor még sok ismerősöm bányászott éjszakánként, és mérgelődött, hogyha elment az áram. Mindenki azt hitte ez lesz a jövő fizetőeszköze. Azzal, hogy a nagyok beszálltak a „játékba”, csak felverték az árakat. „Bálnák”, „medvék”, „bikák” manipulálják az árfolyamot, eladási nyomást gyakorolva a kriptodevizák tulajdonosaira. Bill Gates óva intette a bitcoin befektetőket, hogy ha nincs az embernek olyan sok pénze, mint ElonMusknak, akkor jobb, ha óvatos lesz a mániáival.

Már azt is tudjuk, hogy jelenleg pizzát például nem érdemes venni bitcoinnal. Persze lehet már maga a tudat is felemelő, hogy néhány milliónyi virtuális pénzen ülök évekig, és talán majd a gyerekeim, vagy az unokáim egyszer gazdagok lesznek. Egyszer talán….

A  kriptoakademia.com oldalon könnyen érthető anyagokat és kriptoszótárt lehet találni.

Végre valamiben világelsők leszünk! Olvastam, hogy a világon Magyarországon először szobrot állítanak a bitcoin atyjának a Graphisoft Parkban. Kíváncsian várom, hogy a nagy ismeretlenségbe burkolódzó legendás Satoshi elfogadja-e a meghívást és személyesen megjelenik-e a szeptemberi szoboravatón. Majd kiderül.

Aki még nem hallott róla, ShatoshiNakamoto a bitcoin feltalálója. Kidolgozott egy olyan algoritmust, amely lehetővé tette a digitális fizetőeszközök kifejlesztését.

Annyira titokzatos, hogy még azt sem tudjuk róla, hogy nő vagy férfi, sem azt, hogy japán vagy nem. Sokak szerint az sem kizárt, hogy név több olyan embert takar, akik együtt dolgoztak a projekten. Évek óta próbálják felfedni kilétét, a világ több létező tudósával, informatikai szakembereivel próbálták már összefüggésbe hozni, sikertelenül.

2011 tavasza óta senki nem hallott róla.

Egy hete egy üzleti találkozón a termékhamisításra terelődött a szó.  Partnereim (gyártók és felhasználók egyaránt) arról panaszkodtak, hogy mekkora kárt okoznak nekik a hamisítók.  Baráti körben pedig arról beszélgettünk, hogy van-e illetve mi a különbség a hamis és utángyártott termékek között. További vitát generált, hogy az utángyártás valamilyen büntetőjogi tényállásnak felel-e meg vagy csak gazdasági okokra visszavezethető bocsánatos bűn. Szóba jött a csalás és ipari kémkedés fogalma is.

Abban teljes mértékben mindenki egyetértett, hogy az összes iparágra kiterjedő probléma. A feltalálónak, a gyártónak, a felhasználónak és a költségvetésnek is óriási károkat okoz, némelyek balesetveszélyesek vagy az egészségre károsak is lehetnek. Ráadásul nagy a káosz a piacon és a fogalmakat sem mindenki ugyanúgy értelmezi.

Minden jogászkodás és nyelvészkedés nélkül közös megállapodással tapasztalati úton a következőkre jutottunk:

• hamis vagy hamisított az a többnyire silány minőségű termék, amelyet megtévesztési célzattal az eredetihez hasonlóan jelölnek, neveznek el, csomagolnak;
• utángyártott az a termék, melyet
• olyan cég gyárt, amely bérgyártásban valaki más megbízásából állít elő, majd szabad kapacitása lévén ugyanazt az árut legyártja ugyanabban a minőségben és a szabványoknak megfelelően, de nem a megbízója márkanevével értékesíti –
• valaki technikailag egy az egyben lemásolja más termékét és saját márkanévvel forgalmazza.

Meglepő felfedezést tettem a minap a napi netes böngészéseim közben. A jelenség és a tendencia is meglepett.  

Egymás után olvastam olyan interjúkat, PR-cikkeket, hirdetéseket, amelyben egy vállalatvezető, vagy egy vállalkozó fennhangon hirdeti, hogy ő és a cége megbízható, tisztességes. Naná, mindenki az. Vagy mégsem?

Ez itt nem a reklám helye, csak a jó helyzet felismerés szemléltetése.
Becsületes őrzés védelem – G…………. Security Siófok

https://g............security.hu › becsuletes-orzes-vedelem

Becsületes őrzés védelem. Nehéz vállalkozás, sok-sok buktatóval és inkorrekt konkurenssel az Őrzés védelem. Nap mint nap teljes erőnkkel arra törekszünk, ...

... védelemmel foglalkozó vállalkozás cégváltoztatással és adócsalással próbál ... léteznek szép számmal még a korrektségre törekvő őrző védő vállalkozások, ...

Előző bejegyzéseimben már írtam az áfacsaló cégekről, és arról is, hogy nem szeretünk adót fizetni.  Ennek ellenére meglepődtem, hogy szinte már piacgazdasági tényező a tisztesség – mert egyre több cég és vállalkozó beárazza megbízhatóságát. Úgy érzik, külön fel kell hívniuk a megrendelők és a közvélemény figyelmét becsületességükre, jogszabályokat betartó működésükre, emberségükre.

Érdekes, hogyan változik az üzleti világ etikája! A nagyobb cégek a 2000-es évek elején azzal akarták megrendelőik, vásárlóik szimpátiáját elnyerni, hogy „zöldek lettek”, a környezetvédelemre tették a hangsúlyt; a 2010-es évek-ben a jótékonyság lett a vállalati stratégia.

Szomorúnak találom, hogy a 2020-as évek elején egy vállalkozás marketing-fogása a „feketebárányok”–tól való különbözőség kell hogy legyen.

Úgy tűnik, a NAV egyre jobban felpörgeti az adócsalók elleni lépéseit Szinte nincs olyan hónap, hogy ne olvashatnánk az elfogásaikról, és lefoglalásokról.  Így aztán hamar megtelik a kincstár!

A sajtóban nyilvánosságra hozott esetek csak az utóbbi egy évből:

• 4 milliárd Ft-os kárt okozó, több mint 50 fiktív céget mozgató fővárosi számlagyárat számolt fel a NAV,
• közel 40 biztonsági cégre csapott le a NAV,
• Szegeden eljárást indítottak 100 milliós adócsalás miatt,
• vádat emeltek 110 ember ellen 6 milliárdos adócsalás miatt,
• Felszámoltak a Dunántúlon 2 áfacsaló bűnszervezetet,
• 4,7 milliárd forintos kárt okozó internetes kereskedelemmel foglalkozó céget gyanúsítottak meg áfaszabályok kijátszásával,
• műtrágyával üzletelő milliárdos kárt okozó céghálózat embereit fogta el a NAV,
• Luxusotthonában milliárdos áfacsalás gyanújával fogták el a Budapest és Nagykanizsa környéki bűnbandának a vezérét,
• cukorral és étolajjal kereskedő szervezett bűnözői csoportot összehangolt nemzetközi és belföldi akcióban a NAV,
• a győri sajtmaffia Lamborghinivel és Bentley-vel közlekedő vezetőjét több milliárdos áfacsalás miatt fogta el a NAV,
• illegális fémkereskedőknél 4 tonna autóalkatrészt és 16 bontásra szánt autót foglalt le a NAV,
• 433 millió Ft kárt okozó áfacsaló pécsi bűnszervezetet számoltak fel,