Újabb hírek érkeztek Bagjos Rihárd magánhadseregéről, bár ismételten semmitmondó információk. (lásd korábbi bejegyzésem Hetvenkedő katona címmel).  Semmi sem biztos, de gumicsontnak jó. PR-jukról az újságírók találgatásai, elemzései gondoskodnak.

https://www.portfolio.hu/global/20220121/mar-1000-magyar-jelentkezett-zsoldosnak-hamarosan-akcioba-lendulhet-a-fegyveres-maganhadsereg-521867

Bennem viszont felvet néhány kérdést:

• Nem minősül-e csalásnak az, ha egy nem létező – majd talán az év végén bejegyzik – cég nevében kormányokkal, cégekkel tárgyalnak, pályázatokat nyújtanak be, vásárolgatnak?

• Ez mennyiben befolyásolja, hogy később komolyan vegyék őket a megrendelőik? Ja, bocs, de majd előbb még várunk 5-6 ügyfelet, aztán majd bejegyeztetjük a céget. Kösz a megrendelést, de majd kb. 2 év múlva jövünk.

• Milyen biztosítékot adtak – ki kezeskedett értük – hogy a láthatalan cég megrendelésére már egy grúziai raktárban összekészítve várja őket a fegyverarzenál, járművekkel, helikopterekkel, személyi felszerelésekkel együtt? Vagy úgyis számla nélkül vásárolnak?

• Egy nemzetközileg ilyen nagyon telített piacon az újonnan alakult igencsak tőkeigényes kis cég, hogyan lehet öt év alatt nyereséges? Az alkalmazottak fizetése havonta minimum 3000-5000 dollár lesz. A megcélzott elsősorban afrikai illetve részben arab országok is éppen az államcsődökről és politikai /vallási háborúkról ismertek gyakran bizonytalan hátterű csoportokkal, akik nem mindig a Fair Play szerint játszanak.

…és rágom tovább az elém vetett gumicsontot…

A hétvégén elolvastam a 24.hu hálapénz témája köré font cikksorozatának bevezető részét.

 A döbbenettől megszólalni sem tudtam jó sokáig.

https://24.hu/belfold/2022/01/20/reformok-szuleszetben-orvosok-szulesznok-babak-termeszetes-szules-halapenz/

 Aztán elöntött a düh.

 Ennyit ér az orvosi eskütök? Az orvosi etika?

Hol itt az emberség? A társadalmi szolidaritás?

Miért nem veti ki őket az orvostársadalom magából? Inkább kevesebb, de elhivatott egészségügyi dolgozóink legyenek.

 Hiába törlik el állami szinten a hálapénzt, az ilyen viselkedés csak tovább generálja a társadalmi feszültségeket. Az orvosok nagy része nem is kap.

 Nagyon nagy szükség van már az egészségügy teljes reformjára…

Egy barátom panaszkodik, hogy üresen állnak a gyönyörűen felújított kiadó lakásai. A külföldiek elmaradnak, mert a pandémia gátat szabott az utazási hajlandóságnak. Lakásai egy részét hosszútávra adta ki, de az albérleti piac is pang. Eladni nem érdemes, nem kapja meg azt az összeget, amit beleölt. Az állam és az önkormányzatok szigorúbb szabályokat hoztak, nehezítve a nyereséges működést.

Szakemberek szerint az ingatlanpiacon megjelent airbnb lakások érzékelhetően lejjebb vitték az árakat az albérletek díjánál és az eladási áraknál is.

Nagy a tanácstalanság a világon mindenütt az airbnb piacon. Sokan a kivárásra játszanak, de nem mindenki bírja ki hosszútávon, ha nincs jövedelme.

Értem én a másik oldalt is. A lakhatást meg kell oldani. A világ nagyvárosaiban így Budapesten is kevés szabad lakás áll rendelkezésre. A befektetők azt a keveset is felvásárolják, és megjelennek az ügyeskedők. Sok helyen „feketén” panzióként működnek. Nem csak a magyar ember ilyen ám!

A híradásokból azt is látom, hogy az olaszok, a spanyolok, a franciák is ezzel küzdenek.

Az airbnb lakások magántulajdonban, saját néven vannak, így a hatóságok szempontjából ellenőrizhetetlenek.

Persze szabályok kellenek.  De vajon nem öntjük ki a fürdővízzel a gyereket is?

Olvasom, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt fenyegeti kártérítési perrel egy német lízing cég magyar vezetője.  Apáti Csaba szerint törvénytelenül adták el a több milliárdnyi adót csaló győri vállalkozó lefoglalt Lamborghinijét, Bentley-jét és két Porsche autóját, mert az a lízing-cégének a tulajdona.

Az adófizetők kárára ne játszadozzunk már! Írja le veszteségként! Több hasonló kisebb cég is kénytelen ezt megtenni, főleg az építőiparban.

Nem ismerem a részleteket, de azt nem tudom elképzelni, hogy – miközben a navosok felgöngyölítették az egész ügyet, hónapokon keresztül bizonyítékok garmadáját gyűjtötték össze, a híradások szerint hatalmas vagyont foglaltak le – sem a nyomozók, sem az ügyészek nem figyeltek oda arra az apróságra, hogy tisztázzák, az autókkal mi a helyzet.

Csak találgatok, de mi van akkor, ha az az ember, aki áfát csal, számlát hamisít stb. minden másban is – hogy is mondjam – megbízhatatlan?

És mivel én már vén róka vagyok, Apáti Csaba nevéről eszembe jutott a 2010 körül elhíresült Grupius Zrt., és a kifizetetlen 13 milliárdos adóssága, melynek egyik károsultja volt egy korábbi munkaadóm.  Tévedés ne essék, nem állítok párhuzamot a két ügy között, ugyanis Apáti már a csőd előtt eladta részesedését.

Minden esetre kíváncsian várom a folytatást.

A transpack.hu oldal szerint raklaphamisítókat értek tetten Cegléden a NAV-osok, és több mint 1000 db hamis raklapot szállíttattak el. A közölt fotó alapján a termék valóban a megszólalásig hasonlít az eredetire.

A cikkben említett MÁV-REC Railway Engineering Corporation Kft. független ellenőrző szervezetként „Rail Cargo Hungaria Zrt. megbízása alapján az EUR rakodólapok körében, míg az Európai Raklap Szövetség megbízása alapján, 2018-tól az EPAL jelöléssel ellátott rakodólapok körében látja el Magyarország és Románia területén” – ahol folyamatosan vizsgálja a rakodólap gyártók és javítók által kibocsátott termékeket, valamint a rakodólap gyártás és javítás feltételeinek meglétét.

Nem értem, a vállalkozás a precíz munkáját miért nem másba fekteti? A minőséget mindenütt értékelik, jól lehetne azzal is keresni, a piaci rést is meg lehet találni. A hamisítás illegális, ezért büntetendő. Megéri az a sok nyűg, ami egy ilyen eljárással jár? Vagy a kirótt büntetés?

Az eredeti raklap gyártójának bosszúságát megértem, ráadásul nemcsak anyagi kárt okoznak neki a hamisítók, hanem a hírneve is oda lesz. A minőség mellett a csereszabatosság is fontos szempont. Ha egy hamisított, gyengébb minőségű raklap a szállítás, vagy tárolás közben összetörik, nemcsak a termék megy tönkre, hanem még komoly balesetet is okozhat, akár még emberek is komolyan megsérülhetnek. Hosszadalmas bizonyítást érdemel egy baleset után, hogy tőle vagy nem tőle származik a hibás raklap, ami elsőre úgy néz ki mintha…. Nehezen követhető nyomon, hogy ki, mikor és hol vásárolta.

Ismerőseim közül többen is saját tapasztalat alapján tudnának mit mesélni. Például olyan autó alkatrészeket vettek, amik leégették a motort, vagy román lisztet csomagoltak egy magyar termék zacskójába, vagy jól ismert mosóporok, mosogatószerek márka-jeleivel megegyező csomagolásban árulják a silány minőséget. Néhány éve egy üzlettársamnak a szellemi tulajdon védelmével foglalkozó Vis Probandi segített, a többiek más megoldásokat találtak.

Ez nem vicces! Értsük meg: a csalók a könnyen jött pénzért vállalkozásokat, bejáratott, megkedvelt márkákat veszélyeztetnek, nem beszélve az emberek egészségéről!

https://transpack.hu/2021/08/03/raklaphamisitokat-fogtak-el-cegleden-csomagolas/

A nyáron megrendült a világ konténer-logisztikája, és a helyzet azóta sem sokat javult. Veszélyben a karácsonyi árukínálat?

Egyes hírek szerint hétszeresére emelkedett a tengeri szállítás ára, míg mások szerint tízszeresére nőtt a konténer szállítási ára – és mindennek a COVID járvány az oka.

Azt is írják, hogy az extrém áremelkedésnek a vírus mellett több más ok is van, bár szerintem ezek összefüggenek.

Azzal kezdődött, hogy a járvány enyhülése után beindult a gazdaság és a termelőknél hirtelen konténerhiány alakult ki.

Számomra ez logikus, hiszen a vírus kitörésekor a gyártók megrendelései és kereskedők forgalma is visszaesett így a szállítmányozók is csökkentették flottáik számát. Az üres konténerek nagy része tehát ott maradt a kikötőkben vagy a címzettnél.

Vagyis megvannak, csak nem ott ahol kellene.

Közben az újonnan beindult kereskedelem nyomást gyakorolt az ellátási láncban résztvevőkre, erre a konténergyártás is fellendült. Az áruszállítás ismét megindult.

A vírus miatt bezárt kínai kikötőkben feltorlódott konténerhajók további fennakadásokat okoznak, hiszen az újonnan érkezők nem férnek be tőlük, kénytelenek máshol kikötni. Az üresjáratokat viszont senki nem akarja bevállalni.

Véleményem szerint ugyanakkor mindenkinek nagy problémát jelent, hogy globálisan veszélyben az ellátási lánc folytonossága. Éppen ezért egy ilyen világválság idején – már szolidaritásból is – nem egy iszonyatosan nagy áremelés lett volna a megoldás. Csak szervezés kérdése az egész. (Tudom, szabadpiac – szabadrablás; az emberi kapzsiság határtalan még  világjárvány idején is. Én meg kiöregedett vállalatirányítóként még mindig naiv vagyok.)

Teljes mértékben együtt érzek mind a gyártókkal, mind a beszállítókkal mind a kereskedőkkel, mert a pandémia már eddig is sok nehézséget okozott nekik, megingatta az anyagi biztonságukat, de a megoldáshoz együttgondolkodás, globális összefogás kell.

https://transpack.hu/2021/08/01/tengeri-aruszallitas-fuvardij-emelkedes-logisztika/

Az Országgyűlés november eleji döntése alapján magyar katonák továbbra is maradnak Irakban, és katonákat küldünk a Száhel-övezetbe (Afrika) is.

Erről eszembe jutott, augusztus elején nagy hír volt, hogy magánhadsereg alakul Magyarországon, amely először Afganisztánban és Iránban vállalna támogató jellegű feladatokat, de Afrikába is mennének. A toborzó azt nyilatkozta, hogy dubaji pénzügyi támogatással, angol cégen keresztül érkezik hozzájuk a felkérés. Igaz, azóta már nagy a csend körülöttük, közben magyarázkodtak is, de sok a talány még mindig.

Akár megvalósul, akár nem, már maga az elképzelés is rengeteg kérdést vet fel:

• Miért Magyarországon alakul meg, ha angolok koordinálják, és dubajiak pénzelik?
• Jelent-e valamiféle kockázatot?
• Létezik ma Magyarországon olyan vállalkozó, olyan csoportosulás, aki képes erre? Vagy tényleg külföldi a valódi tulajdonos?
• Tudja fedezni az alapító egy több száz, több ezer fős sereg felfegyverzését, fenntartását, gyakorlatozás és ellátás költségeit? Ezek elképesztő összegek! Ráadásul mivel magánhadsereg, nyereségorientált kell, hogy legyen!
• Egyáltalán honnan, és hogyan szerzik be a fegyvereiket? Legális forrásból lesz vagy a feketepiacról?
• A háborús övezetekben ütőképes lehet egy biztonsági-őrökből, börtönőrökből volt rendőrökből és volt katonákból verbuvált csapat? (Szerintem mentális és fizikai képességek terén is jóval elmaradnak egy amerikai tengerészgyalogos teljesítményétől – nem bántásból gondolom, minden tiszteletem az övék.)
• Érdekkonfliktust idézhet-e elő a bel- és külpolitikában a működése, és szerepvállalásuk?
• Közreműködése során az iszlám országokból kiinduló fenyegetés veszélyezteti-e hazánkat?
• Felkészült-e a magyar külpolitika, a magyar diplomácia, a rendvédelem és a honvédelem a fenyegetés kezelésére, elhárítására?
• Biztonságban leszünk-e miattuk mi civil magyarok?

https://novekedes.hu/elemzesek/katonai-kuldetesekre-alakul-egy-nem-mindennapi-maganceg-magyarorszagon

https://hvg.hu/itthon/20210803_uj_magyar_zsoldos_hadsereg_bagjos_richard

A költségeknél erről beszélek:

https://www.portfolio.hu/gazdasag/20200817/elkepeszto-mennyisegu-penzt-kolt-magyarorszag-a-hadsereg-fejlesztesere-es-ez-meg-csak-a-kezdet-444904

https://www.vg.hu/vilaggazdasag-magyar-gazdasag/2020/04/2212089

Egy sok mindent megélt vállalkozó barátom rezignáltan kérdezte, hogy ismerek-e egy tapasztalt, megbízható vámügynököt, ugyanis e téren nagyon rosszak a tapasztalatai. Párszor már megégette magát, és nem szeretné, ha nagyobb baja lenne emiatt.

Akikkel évekkel ezelőtt én dolgoztam, azok már nem elérhetőek, ezért inkább azt tanácsoltam neki, hogy olyat keressen, aki a vámhatóságok által kiadott AEO-tanúsítványban szerepel. Na, ekkor hangzott el a fenti kérdés.

A nav.gov.hu oldalon bővebb információ található róla, de a lényege:

• az AEO (Authorized Economic Operator – Engedélyezett gazdálkodó) egy speciális státusz. A vámhatóság ezzel jelöli az EU vámterületén letelepedett megbízható, beazonosítható gazdasági szereplőket. A státuszt kérelmezni kell, adott kritériumoknak meg kell felelni, de érdemes, mert a vámügyek intézése során különleges elbírálás alá esnek – számos kedvezmény, könnyítés, vámügyi egyszerűsítések kaphatók cserébe.

Néhány tipp tőlem:

• Nyugalmunk érdekében valóban érdemes olyan vámügynökkel leszerződni, aki minőségi tudással, minőségi munkát végez, és nyomon követi a változásokat.
• Jobb előre egyeztetni vele, hogy a vámeljárásra fel tudjon készülni – fontos a szükséges dokumentumok egyeztetése. Ráadásul még néhány megoldási javaslatot is kaphatunk tőle, hogy mire figyeljünk oda.
• Az összes információt, dokumentumot adjuk át neki, hogy pontosan tudja kitölteni a vámáru-nyilatkozatot.
• Ne feledjük, hogy nemcsak a vámügynöknek, hanem nekünk is vannak ellenőrzési kötelezettségeink. A dokumentumok 10 éves őrzéséről is gondoskodnunk kell.

https://nav.gov.hu/nav/vam/vaminformaciok/aeo/Engedelyezett_Gazdalk20160428.html

Unokaöcsémmel a kényszervállalkozók helyzetéről, sanyarú sorsáról beszélgettünk – ti. ő maga is kényszerből lett magánzó. Az bosszantja, hogy igazából munkaviszonyhoz hasonló körülmények között dolgozik egy cégnek, ugyanakkor semmit nem élvez az ottani lehetőségekből, kedvezményekből, helyette megkapta az adó, a járulékok, az adminisztráció, a beszerzés, az öngondoskodás stb. nyűgét.

A témának utánajárva a jogászvilág.hu oldalán találtam egy érdekes fejtegetést „Alakíthatnak-e szakszervezetet kényszervállalkozók?” címmel.

Az már az elején kiderül, hogy a jogászok is fogalomzavarban vannak. A versenyjog, a gazdasági közjog és a munkajog egészen másképp határozza meg a jelentését. Zavar mutatkozik a munkavállaló, az önfoglalkoztató, és a kényszervállalkozó elnevezés terén is.

Azzal egyetértek, hogy vitás esetekben a szerződések tartalmát és a valós munkavégzés körülményeit kellene megvizsgálni. No, de miért csak a vitás esetekben? Ezek nem mai keletű problémák, és nem is csak egy-két embert érintenek. A szabályozatlan körülményekkel csak a zavarosban halászó, a járulék-fizetéseket elkerülni akaró cégeknek adunk lehetőséget.

https://jogszvilag.hu/cegvilag/alakithatnak-e-szakszervezetet-kenyszervallakozok/

Egy hacker feltörte Argentínát megszerezve 45 millió ember adatát – olvasom. Előtte az ország 1 millió fős adatbázisát is meghekkelték. A MediaMarkt-tól 240 millió dollárt követeltek egy kibertámadás után. Világszerte és sajnos már itthon is olajvezetékek, gyárak, légitársaságok, bankok esnek áldozatul. Míg évekkel ezelőtt csak a filmekben láttunk, hallottunk róla, ma már igazából fel sem kapjuk a fejünket a hasonló hírekre. Az átlag polgár fel sem tudja fogni a jelenséget, legfeljebb akkor vesz róla tudomást, ha egy kisebb fajta pénzügyi csalás vagy zsarolás áldozata lesz. A gazdasági életnek viszont nagy kárt is tud okozni.

A 21. században minden az információtechnológia térhódításáról szól, és mint minden jót, ezt is lehet rosszra használni – így a bűnözés is rátelepedett. Ráadásul – mint ahogy a filmekben is látjuk –, a hackerek egy lépéssel mindig a bűnüldözők előtt járnak.

Kezdetben volt a hacker és az etikus hacker.

A Hackerek ma már egy multinacionális közegben mozgó önálló rassz, sőt motivációjuk, céljaik alapján már különbséget is tudunk közöttük tenni.

A Wikipédia szerint van

• a klasszikus hacker – hobbi programozók,
• a biztonsági rendszerhez kapcsolódó hacker,
• fehér kalapos hacker (white hat hacker) – a jó,
• fekete kalapos hacker (black hat hacker) – a rossz,
• szürke kalapos – az átmenet (lehet etikus hacker, aki megbízás nélkül keres biztonsági réseket, és pénzt kér a felfedésükért vagy politikai hacker, troll),
• a hacktivista – többnyire politikai kérdésekben foglalnak állást.